2014. november 14., péntek

Philip K. Dick - Vulcan's hammer (by bighairman)

Philip K. Dick a kedvenc irom. Neki koszonhetoen nyergeltem at annak idejen a II. vilaghaborus irodalomrol a sci-fire. Mellesleg azota se valtottam... Hogy miert is a kedvenc? Minel tobb konyvet, tortenetet olvasok olvastam el, annal inkabb egyetertek a konyvek elejen, vegen levo idezetekkel. A fantaziaja egyszeruen lenyugozo, a fordulatai szamomra mindig megdobbentoek, csavarosak, a legfontosabb azonban megis, az egy-egy konyve mogott meghuzodo otlet, vagy alapfelteves, amire aztan a kb. 150-200 oldalnyi filozofia, teologia, racionalis erveles es logika epul. 

A Vulcan's hammer 1960-ban jelent meg, de 1953-ban irodott, azaz ez volt a harmadik muve, ami kikerult a kezei kozul, a masodik regenye. Olyan, mint a legjobb muvei. Nem sokat teketoriazik a legkor megteremtesevel, 2-3 mondat, meg esetleg nehany aprosag es mar le is festette milyen Amerikaban jatszodik eppen aktualis agymenese.

A XXI. szazad elejen (a jovoben) jarunk, egy poszt-apokaliptikus vilagban, ahol a rendet a Vulcan 3 nevu szuperszamitogep altal diktalt elvek alapjan igyekeznek fenn- es betartani.

A tortenet egy gyilkossaggal kezdodik, aztan egy kislany kellemetlen kerdesekkel bombazza a szamitogep altal lefektetett eletet vedeni hivatott fotisztviselot, egy masik tisztviselonek pedig komoly ketsegei tamadnak a rendszer felepiteset illetoen. Hogy hogynem minden mindennel osszefugg, de termeszetesen nem ugy, ahogy azt elsore gondolnank. Mivel Dick regenyrol van szo, megcsak ugysem all ossze a dolog, ahogy masodszorra gondolnank.

Remek parbeszedekbe rejtve fejti ki az iro velemenyet a vilagrol, legyen szo a hierarchikus rendszerekrol, vagy eppen orok temajarol, azaz mi is kulonbozteti meg a gepet az embertol?

Ha meg abba is belegondolunk, hogy immaron 60 evvel ezelott vetette papirra a regeny sorait, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy legalabb olyan latnoki kepessegei voltak, mint pl. William Gibsonnak. Egy-ket dologba hihetetlenul beletrafalt!

Aki egy kicsit is jobban ismeri Dick eletet es muveit, mar itt felfedezhet olyan sajatossagokat, aprosagokat, amik szinte minden regenyeben megjelennek. Csodalkozom, hogy ezt a konyvet meg nem forditottak le magyarra. Ugyanakkor nyugodt szivvel merem ajanlani mndenkinek angolul is, hiszen annak ellenere, hogy remekul csavarja a szalakat es bizony sokmindenrol beszel, meg messze nincsen benne annyi filozofia, mint mondjuk ami igencsak nehez olvasmannya teszi meg magyarul is a VALIS-t, vagy mas muveit.

bighairman

11 megjegyzés:

  1. Szégyen, nem szégyen, még egyetlen PKD könyvet sem olvastam, aminek valószínűleg az anti-sci-fi érdeklődésem az oka. Azt hiszem, kell még egy jó adag pozitív löket, mire be tudok vállalni egyet. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi az oka annak, hogy a sci-fi nem erdekel?

      Törlés
    2. Csodálatosan egyszerű oka van: rendszerint nem értek egy kukkot se a technikai magyarázatokból, és ez annyira zavar, hogy elmegy tőle a kedvem. :)

      Törlés
  2. Hat ez alapjan nem tudom mit vehettel utoljara a kezedbe :) Szerencsere akad szep szammal olyan sci-fi is, ami nincs tele szakzsargonnal, vagy pedig a szerzo megmagyaraz mindent, hiszen pl. az idoutazas meg nem letezik megis akad jo nehany konyv ezzel az alapotlettel.
    Esetleg emlekszel ra, hogy melyik konyv volt tul tudomanyos?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, ez jó kérdés, nagyon rég volt már, hogy rászántam magam sci-fi olvasásra. Ami tuti, hogy a sci-fi kedvelők Bibliája, a Galaxis útikalauz egyike volt azoknak, amiket nem tudtam végigolvasni, annyira nem kötött le.De azért azt nem számoltam rendes sci-finek. :) Szóval nem tudom már sajnos.

      Törlés
    2. Aha, akkor itt van a kutya elasva. Hogy a galaxis nem kotott le egy percig sem csodalom, hiszen parodia, raadasul egy komplett szcena parodiaja. Ha nem ismered azt, amit parodizal, akkor persze, hogy nem fog tetszeni. (Ha nem ismered a Csillagok haborujat, a majmok bolygojat, az Alien stb. stb., akkor az Urgolyhokon sem tudsz felszabadultan nevetni, mert nem erted az utalasokat)
      Milyen konyveket szoktal olvasni, szerencsere a sci-fi is elegge kitagult, mar ha szeretnel adni a mufajnak egy ujabb eselyt?

      Törlés
    3. Többnyire fantasy, disztópia, ifjúsági regény. De ezekből is eléggé válogatós vagyok, nagy általánosságban nem kedvelem az angyalos, vámpíros történeteket, nem szeretem a robotokat és utálom, ha valami nem happy endre végződik. :)

      Törlés
    4. Ha mar irod a disztopiat, hiertelen belegondolva nem tudnek olyan disztopiat mondani, ami nem sci-fi...
      En fantasy-t nagyon ritkan olvasok, talan azert, mert nalam az osszefonodott lovagokkal, torpokkel, sarkanyokkal, varazslatokkal es akkor mar inkabb az ur vagy a tavoli jovo legyen a tortenet hattere, kerete :)

      Törlés
    5. Én pont hogy azt szeretem inkább, ha minél kevésbé realisztikus a környezet. Az űr egyáltalán nem érdekel. A disztópiákban meg azt szeretem, ahogy eljutnak a negatívból a pozitívba, ami negatív marad, azt nem szeretem annyira. :) De amúgy ha vannak így javaslataid, szívesen veszem őket, hátha... :)

      Törlés
  3. Az ur, mint ur ritkan a fo temaja egy-egy sci-fi-nek, szerencsere nem csillagaszok az irok, bar akad koztuk olyan is :)
    Pozitiv disztopia? Gondolom ezt arra erted hogy a fohos rajon a turpissagra a mu vegere.
    Oke, a wikipedia altal felsorolt muvek kozul en ezeket olvastam (kivetle nelkul mind tetszett), illetve nehany magamtol is eszembe jutott :) :
    G. Orwell - 1984
    A. Huxley - Szep uj vilag
    R. Bradbury - Fahrenheit 451
    A. Burgess - Mechanikus narancs
    PKD - Almodnak-e az amdroidok elektromos baranyokkal? (A szarnyas fejvadasz alapjaul szolgalo regeny)
    Logan futasa (regi, de baromi jo film Michael York-kal a foszerepben, ha jol emlekszem. Keszuloben van egy remake)
    T. Kosun - Battle royale (Az ehezok viadala elott irodott legalabb 15 evvel es szerintem 100x-or jobb is annal, film is keszult belole, de csak az elso resz hu a konyvhoz, a masodik mar rokabor szagu.)
    N. Stephenson - Snow crash (erdekes-erdekes, de nem jo konyv...)
    J. Zamjatyin - Mi (ebbol lopta Huxley es Orwell is az otleteit)
    V. Vojnovics Moszkva 2042
    M. Atwood - A szolgalolany meseje (film is van belole Robert Duvall-al az egyik fozerepben)

    Na igy hirtelen ennyi, de ezzel csak megkarcoltam a felszint...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebből a Battle Royale-t már nagyon rég tervezem, csak sose vettem rá magam, de egyiket se olvastam még amúgy. Na, majd válogatok belőle alkalomadtán, köszi! :)

      És igen, a pozitív véget valahogy úgy értettem, hogy a főhős szempontjából pozitív a végkimenetel, pl. már Az éhezők viadala utolsó kötete sem jött be. :D

      Törlés